English [en]   български [bg]   čeština [cs]   Deutsch [de]   español [es]   français [fr]   magyar [hu]   Bahasa Indonesia [id]   italiano [it]   한국어 [ko]   Nederlands [nl]   polski [pl]   português do Brasil [pt-br]   русский [ru]  

This is a translation of an original page in English.

A GNU GPL betartatása

Írta: Eben Moglen

2001. szeptember 10.

A Microsoft nyári GPL-ellenes kampánya megint szült a GPL „betartathatóságát” érintő találgatásokat. A „FUD” (fear, uncertainty and doubt = félelem, bizonytalanság, kétely) eme konkrét formáját mindig egy picit szórakoztatónak találom. Azt hiszem, én vagyok a Föld egyetlen jogásza, aki ezt mondhatja, de nem értem a bizonytalanság okát: a GPL betartatása nálam mindennapos tevékenység.

Jelen társadalmunkban a szabad szoftver fogalmának szokatlansága miatt az emberek feltételezik, hogy egy ilyen különös célt minden bizonnyal csak példátlanul leleményes (és ezért törékeny) jogi bűvészkedéssel lehet elérni. A feltételezés azonban téves. Ami a Szabad Szoftver Alapítványt a GPL kidolgozására és publikálására vezette, az sajnos valóban szokatlan: át akarjuk formálni a programkészítésről alkotott közfelfogást, hogy mindenkinek joga legyen megérteni, kijavítani, feljavítani, és tovább terjeszteni a létező legjobb szoftvereket. Nagy átalakulással járó dologra vállalkoztunk tehát; amely világossá teszi, hogy a hagyományos üzletmenetet az új, a hálózati kommunikációra épülő társadalomban teljesen új termelési és terjesztési modellek válthatják fel. A mindezt lehetővé tevő jogi konstrukció, a GPL, azonban nagyon egyszerű alkotóelemekből épül fel, így igen megbízható.

A szerzői jogi törvények lényege (mint a tulajdont szabályozó egyéb rendszereké is) a kizárólagos befolyás képessége, vagyis a kizárás joga. A szerzői jog birtokosának törvény adta joga, hogy mindenki másnak megtilthassa a mű másolását, terjesztését, abból leszármazott mű készítését.

E joggal együtt jár az azonos mértékű licenszelés képessége – megengedni, ami egyébként tiltott. Egy licensz nem két egyenrangú fél szerződése: a mű felhasználója azért köteles a licensz keretein belül maradni, mert a licensz nélkül egyáltalán semmihez sincs joga.

A zárt szoftvereket terjesztő cégek azonban általában a szerzői jogot is felülmúló befolyásra törekszenek. E cégek „licenszelik” szoftvereiket a fogyasztóknak, de a licensz a szerzői jogot meghaladó kötöttségeket is tartalmaz. A megértést nem, legfeljebb használatot engedélyező szoftverlicenszekben pl. gyakori kötöttség a visszafejtés (dekompiláció) tilalma. Maga a szerzői jog nem tiltja a visszafejtést, de ha az ember bolti szoftvert akar venni, vagy hálózatról letölteni, akkor a tilalom betartása a hozzájutás feltétele. A szerzői jog tehát csak egy eszköz, mellyel még többet lehet elvenni a felhasználóktól.

A GPL viszont levon a szerzői jogokból, nem hozzájuk ad. A licensznek nem kell bonyolultnak lennie, mivel minél kevésbé akarjuk megkötni a felhasználók kezét. A kiadók a szerzői jog révén lehetetlenné tehetik, hogy a felhasználók a művet másolják, módosítsák, terjesszék, szerintünk viszont e jogok minden felhasználót megilletnek; a GPL ezért a szerzői jogoknál szokásos szinte minden kötelmet felold. Az egyetlen dolog, amit szigorúan megkövetelünk, az az, hogy ha valaki GPL-es (vagy abból származó) művet terjeszt, akkor azt szintén a GPL feltételei szerint tegye. A szerzői jog szempontjából ez a feltétel igen minimális kötöttség. Ennél jóval szigorúbb licenszeket is rendszeresen ítélnek betarthatónak: minden licensz, ami valaha is szerzői jogi perre került, szigorúbb a GPL-nél.

Minthogy semmi bonyolult vagy félreérthető nincs a licensz feltételeiben, még senki nem mondta komolyan, hogy a GPL a jogtulajdonos jogain túlnyúlóan licenszelne. Azt viszont mondják néha, hogy a GPL nem betartható, mert egy adott mű felhasználói azt „nem fogadták el”.

Ez az állítás azonban félreértésen alapul. A licensz senkit nem kötelez az elfogadásra, a GPL-es szoftverek anélkül is megszerezhetők, telepíthetők, használhatók, megvizsgálhatók, vagy akár kísérletileg módosíthatók. Mindezek a zárt szoftvereknél már önmagukban is tiltottak vagy licenszhez kötöttek, vagyis a licenszt már a műhöz való hozzáférés előtt el kell fogadni, a benne szereplő, szerzői jogon túli megkötésekkel egyetemben. A szabad szoftver mozgalom szerint e jogok minden felhasználót megilletnek; ezért e tevékenységeket nem is akarjuk licensszel szabályozni. A GPL legtöbb felhasználójának nem is kellenek a GPL adta pluszjogok, így nem is kell azt elfogadniuk. A GPL csak akkor jelent kötelmet, ha valaki GPL-es kódból származó művet kíván terjeszteni, és csak a terjesztéskor kell elfogadni. És mivel a szerzői jogi törvények szerint licensz nélkül soha senki nem terjeszthet semmit, ezért elég alapos okunk van feltételezni, hogy minden GPL-es szoftvert terjesztő fél el is akarta fogadni a GPL-t. A GPL-t ugyanis minden érintett szoftver minden példányával együtt kell terjeszteni, pont hogy mindenki tudjon róla.

A FUD ellenére tehát a GPL teljesen érvényes szerzői jogi licensz. Ezért tudtam majdnem tíz év leforgása alatt esetek tucatjaiban betartatni, és ehhez egyszer sem kellett perre menni.

Az utóbbi hónapokban azonban az a pletyka kapott lábra, hogy a bírósági megerősítés hiánya (az USA-ban, vagy másutt) is a GPL valamiféle gyengeségére utalna, hogy szokatlan célját jogilag nem megalapozottan próbálja elérni, vagy hogy a licensz szerzője, a Szabad Szoftver Alapítvány, fél a licensz bíróság elé vitelétől. Ennek éppen ellenkezője igaz. Még nem kellett bíróság elé vinnünk a GPL-t, mert még senki nem akarta megkockáztatni, hogy ott mérkőzzön meg velünk.

Mi történik tehát egy GPL-sértés esetén? Olyan szoftvereknél, ahol a szerzői jog tulajdonosa a Szabad Szoftver Alapítvány (vagy mert mi magunk írtuk a szoftvert, vagy mert a szabad szoftver írói ránk ruházták a jogokat, hogy szakértelmünkkel jobban védhessük a szoftver szabadságát), az első lépés egy bejelentés, amely általában villámlevélben érkezik a <license-violation@gnu.org> címre. Ekkor a szükséges tények megállapításához a licenszsértés bejelentőinek segítségét kérjük, majd kivizsgáljuk az esetleg fennmaradó kérdéseket.

Ezt a fázist évente tucatszor elérjük. A probléma megoldásához legtöbbször egy halk puhatolózás is elég. Az érintettek általában azt hiszik, hogy a GPL szerint jártak el, és örömmel szokták fogadni javító javaslatainkat. Alkalmanként azonban szükség van bizalomépítő intézkedésekre is, mivel a jogsértés mértéke vagy időbeli elhúzódása miatt az önkéntes lépések elégtelennek bizonyulhatnak. Ilyenkor a szervezeteken belül GPL-párti kampányt indítunk, ezeket általában a cég magasszintű vezetői felügyelik, a helyzet alakulását pedig mi (és a vállalkozások igazgatótanácsa is) az ő közvetlen jelentéseik alapján követjük nyomon. Különösen bonyolult esetekben szükségesnek láttunk (az esetleges jövőbeli jogsértést követő) egyszerű és gyors jogi fellépést elősegítő intézkedéseket is.

A GPL betartatásának közel egy évtizede alatt sosem ragaszkodtam kártérítés fizetéséhez, és ritkán követeltem meg a jogsértés nyilvános beismerését. Mindvégig azt az álláspontot képviseltük, hogy a licensz betartása és a jövőbeli jóhiszemű viselkedésről való megbizonyosodás a legfontosabb cél. Mindent megtettünk, hogy a jogsértők könnyen korrigálhassák hibáikat, és megbocsátóak voltunk a múltbeli tévedésekkel szemben.

A szabad szoftver mozgalom korai éveiben talán nem is volt más lehetőségünk. A drága és sok teherrel járó pereskedés szétzúzhatta volna az Alapítványt, vagy legalábbis megakadályozhatta a szabad szoftver mozgalom jelenlegi befolyású erővé növekedését. Az idők során azonban kitartottunk a licensz betartatásának e módja mellett, nem mintha csak így lehetett volna, hanem mert ez is működött. A szabad szoftverek körül egy egész iparág nőtt fel, melynek minden szereplője tisztában volt a GPL fontosságával – és senki sem akart a szabad szoftvert lopó gonosztevő szerepébe lépni, valamint senki sem akart ilyen szereplő ügyfele, üzlettársa, vagy akár alkalmazottja lenni. A hírverés nélküli együttműködés és a rossz publicitással járó kilátástalan jogi csatározás közti válaszút elé kerülve egyetlen jogsértő sem választotta a nehezebbik utat.

Egyszer vagy kétszer még az is megtörtént, hogy cégek szándékos jogsértő magatartást tanúsítottak: GPL-es szoftverek forráskódját a forrás elrejtésének szándékával újrafordították, és zárt termékként eladásra kínálták. Ilyen esetekben is segítettem az FSF-en kívüli szabadszoftver-fejlesztőknek, megoldásként – mivel a bűnös jogsértő önszántából nem hagyott fel a jogsértéssel, és jogi részletkérdések miatt ezekben az ügyekben nem lehetett büntetőpert indítani – meggyőztük a bűnös fél viszonteladóit és lehetséges ügyfeleit. „Miért fizetne Ön is komoly pénzösszegeket” kérdeztük tőlük, „olyan jogsértő szoftverért, amely csak hosszadalmas jogi gondokhoz vezet, miközben a rendes verzió probléma nélkül elérhető?” Az ügyfelek kivétel nélkül belátták a kérdés jogosságát. A szabad szoftverek ellopása szó szerint olyan terület, ahol a bűnözés nem kifizetődő.

De talán túl jól is sikerült mindez. Ha évekkel ezelőtt perre mentem volna GPL-ügyben, akkor a Microsoft jelen sugdosásai süket fülekre találnának. Pont ebben a hónapban dolgoztam pár közepes bonyolultságú ügyön. Azt mondtam, „Látjátok, mennyi ember akarja világszerte, hogy bírósági perre vigyem a GPL-t, csak hogy bebizonyítsam, lehetséges? Példát kéne valakivel statuálnom. Akad önként jelentkező?”

Egyszer majd lesz ilyen. De annak a valakinek az ügyfelei el fognak tőle fordulni, tehetséges szakemberek nem akarják majd hírnevüket ilyen céghez kötni és kilépnek, valamint a negatív hírverés sem fog éppen használni nekik. És akkor még nem is mentünk perre. Az első próbálkozó nagyon meg fogja bánni. Jogi módszereink talán éppoly szokatlanok, mint a szakmaiak, de épp ez a lényeg. A szabad szoftver azért fontos, mert végeredményben pont a szokatlan bizonyul jónak.

Eben Moglen a Columbia Egyetem jogi karának jogász- és jogtörténeti professzora, a Szabad Szoftver Alapítvány fizetés nélküli jogi tanácsadója.

BACK TO TOP


 [FSF logo] “Our mission is to preserve, protect and promote the freedom to use, study, copy, modify, and redistribute computer software, and to defend the rights of Free Software users.”

The Free Software Foundation is the principal organizational sponsor of the GNU Operating System. Support GNU and the FSF by buying manuals and gear, joining the FSF as an associate member, or making a donation, either directly to the FSF or via Flattr.