English [en]   Afrikaans [af]   العربية [ar]   Azərbaycanca [az]   български [bg]   বাংলা [bn]   català [ca]   čeština [cs]   dansk [da]   Deutsch [de]   ελληνικά [el]   Esperanto [eo]   español [es]   فارسی [fa]   français [fr]   galego [gl]   עברית [he]   hrvatski [hr]   magyar [hu]   Bahasa Indonesia [id]   italiano [it]   日本語 [ja]   한국어 [ko]   lietuvių [lt]   norsk (bokmål) [nb]   Nederlands [nl]   polski [pl]   português do Brasil [pt-br]   română [ro]   русский [ru]   slovenčina [sk]   slovenščina [sl]   српски [sr]   svenska [sv]   தமிழ் [ta]   Tagalog [tl]   Türkçe [tr]   українська [uk]   简体中文 [zh-cn]   繁體中文 [zh-tw]  

This translation may not reflect the changes made since 2001-12-21 in the English original. Please see the Translations README for information on maintaining translations of this article.

Mi a szabad szoftver?

Ez az írás a szabad szoftver fogalmának meghatározása. Azért hoztuk létre, hogy világosan eldönthető legyen egy adott programról, hogy szabad szoftver-e, vagy nem.

A „szabad szoftver” a szabadság kérdése, nem az áré. A fogalom megértése végett a szólásszabadságra, és ne az ingyen sörre gondoljunk. (A fordító megjegyzése: az angolban a szabad és az ingyenes fogalmakat egyformán a „free” szó jelöli.)

A „szabad szoftver” elnevezés a felhasználók szabadságára utal. Azt jelenti, hogy a felhasználóknak szabad futtatni, másolni, közzétenni, tanulmányozni, megváltoztatni és tökéletesíteni a szoftvert. Pontosabban kifejtve a felhasználók négy különböző jogát jelöli:

Egy program szabad szoftver, ha a felhasználók ezen jogok mindegyikével rendelkeznek. Tehát a felhasználónak joga kell, hogy legyen közzétenni a program másolatait, akár módosításokkal, akár eredeti formájában, akár ingyen, akár pénzt kérve érte, akárkinek, akárhol. Ez többek között azt jelenti, hogy ehhez nem kell semmiféle engedélyt kérni vagy vásárolni.

A program felhasználásának szabadsága azt jelenti, hogy tetszőleges személy vagy szervezet használhatja bármilyen számítógéprendszeren, bármilyen célra, és erről nem kell előzőleg értesíteni sem a fejlesztőt, sem mást.

Szintén joga kell, hogy legyen módosítani a programot, és a módosított változatot saját munkájához vagy szórakozásához felhasználni anélkül, hogy egyáltalán említést tenne a módosított változatok létezéséről. Ahhoz, hogy közzétegye a változtatásokat, senkit sem kell külön értesítenie.

A program példányainak továbbterjeszthetőségébe bele kell érteni a program bináris vagy végrehajtható formáját is, akárcsak a forráskódot, mind a módosított, mind a változatlan verziók esetén. (A programok futtatható formában történő terjesztésére a szabad operációs rendszerek kényelmes telepíthetőségének érdekében van szükség.) Az nem baj, ha bizonyos programból nem lehet bináris vagy végrehajtható változatot előállítani (mivel bizonyos programnyelvek ezt nem teszik lehetővé). Meg kell adni viszont a jogot az ilyen formák terjesztésére is, mert a jövőben találhatnak módszert a létrehozásukra.

Ahhoz, hogy a változtatásnak, illetve a tökéletesített változatok közzétételének jogáról egyáltalán beszélhessünk, a program forráskódjának elérhetőnek kell lennie. Ennek következtében a forráskód elérhetősége a szabad szoftver szükséges feltétele.

Ahhoz, hogy ezek a jogok valóságosak legyenek, visszavonhatatlanoknak kell lenniük mindaddig, amíg nem tesz valaki valami rosszat. Ha a szoftver fejlesztőjének hatalma van ok nélkül visszavonni a licencet, akkor a szoftver nem szabad.

Mindamellett a szabad szoftver újraközzétételének módját többféleképpen is lehet szabályozni, amennyiben ezek a szabályok nem ütköznek a központi jogokkal. Például a copyleft (nagyon leegyszerűsítve) az a szabály, hogy egy program újraközzétételekor nem lehet a szabályokhoz korlátozásokat hozzáadni és megtagadni másoktól a központi jogokat. Ez a szabály nem ütközik a központi jogokkal, hanem inkább védi azokat.

A GNU projektben mi a copyleft-et használjuk, hogy jogilag is megvédjük mindenki szabadságát. De létezik nem copyleft alá tartozó szabad szoftver is. Úgy gondoljuk, fontos okai vannak annak, hogy miért jobb a copyleftet használni, de ha egy program nem copyleft alá tartozó szabad szoftver, attól még használhatjuk. Arról, hogy a „szabad szoftver”, „copyleft alá tartozó szoftver”, és a szoftver egyéb kategóriái hogy viszonyulnak egymáshoz, lásd még itt: A szabad szoftver kategóriái

A „szabad szoftver” nem jelent „nem üzletit”. Egy szabad programnak felhasználhatónak kell lennie üzleti célokra is. A szabad szoftver üzleti fejlesztése már nem szokatlan. Az ilyen programok szabad üzleti szoftverek. Felhasználók fizettek a GNU szoftver másolataiért, mások ingyen szerezték be őket. De attól függetlenül, hogy hogyan jutottak hozzájuk, mindig joguk van másolni és megváltoztatni a szoftvert, sőt még a másolatokat árusítani is.

Arról is elképzelhetőek szabályok, hogy hogyan kell kibocsátani módosított verziókat, amennyiben ezek a szabályok nem akadályozzák meg a felhasználót abban, hogy éljen a módosított verziók kibocsátásának jogával. A „ha elérhetővé teszed a programot így, akkor elérhetővé kell tenned emígy is” típusú szabályok is elfogadhatóak lehetnek, ugyanezzel a feltétellel. (Egy ilyen szabály továbbra is meghagyja a jogot annak eldöntésére, hogy valaki közzéteszi-e a programot vagy sem.) Az is elfogadható, ha a licenc megköveteli a felhasználótól, hogy ha a szoftver egy módosított változatát terjeszti, és a szoftver egy korábbi fejlesztője kér egy másolatot, akkor küldenie kell neki egy példányt.

Néha a kormányok exportfelügyeleti szabályzatai és a kereskedelmi szankciók korlátozhatják a programok nemzetközi terjesztésének jogát. A szoftverfejlesztőknek nincs hatalmuk arra, hogy megsemmisítsék vagy semmibe vegyék ezeket a korlátozásokat, de azt megtehetik, és meg is kell tenniük, hogy nem fogadják el ezeket a korlátozásokat a programok használatának feltételeként. Így a korlátozások nem érintenek e kormányok hatókörén kívül eső embereket és tevékenységeket.

Amikor a szabad szoftverről beszélünk, a legjobb elkerülni az olyan kifejezéseket, mint „odaadni” vagy „ingyen”, mert ezek a kifejezések azt a látszatot keltik, hogy itt a pénzről van szó, és nem a szabadságról. Néhány elterjedt kifejezés, mint például a „kalózkodás”, olyan álláspontokat testesít meg, amelyeket reméljük te nem helyeselsz. Ezen kifejezések tárgyalását lásd itt: Zavaros kifejezések, amelyeket jobb elkerülni. Van egy listánk a „szabad szoftver” kifejezés fordításairól.

Végezetül jegyezzük meg, hogy a feltételek értelmezése, amelyeket a szabad szoftver meghatározásánál megadtunk, nagy gondosságot igényel. Amikor döntést hozunk arról, hogy egy adott szoftver licence elfogadható-e szabad szoftver licencként, ellenőrizzük, hogy ezek a feltételeket teljesülnek-e szellemükben és szó szerint is. Ha egy licenc lelkiismeretlen korlátozásokat tartalmaz, visszautasítjuk akkor is, ha ezeket a problémákat nem láttuk előre ezen feltételek megfogalmazásakor. Néha a licenc követelményei kimerítő elemzést követelnek meg, akár ügyvéddel is konzultálnunk kell, mielőtt eldönthetnénk, hogy elfogadható-e. Amikor egy új eset kapcsán valamilyen következtetésre jutunk, gyakran felfrissítjük ezt a feltétellistát, hogy jobban érthetővé tegyük, hogy egyes licencek miért vagy miért nem felelnek meg.

Ha érdekli, hogy egy adott licenc tekinthető-e szabad szoftver licencnek, látogasson el a licencek oldalunkra. Ha az Önt érdeklő licenc nincs itt felsorolva, kérheti a véleményünket a <licensing@gnu.org> e-mail címen.

Nyílt forrás (open source)?

Egy másik csoport a „nyílt forrás” kifejezést kezdte használni a „szabad szoftver”-hez hasonló (de nem teljesen megegyező) jelentésben.

BACK TO TOP


 [FSF logo] “Our mission is to preserve, protect and promote the freedom to use, study, copy, modify, and redistribute computer software, and to defend the rights of Free Software users.”

The Free Software Foundation is the principal organizational sponsor of the GNU Operating System. Support GNU and the FSF by buying manuals and gear, joining the FSF as an associate member, or making a donation, either directly to the FSF or via Flattr.